A PIACOT LEGYŐZNI NEM
TUDJA, TEGYE MEG
INKÁBB A BARÁTJÁVÁ

A passzív befektetési forma előnyei
az aktívval szemben

Alacsonyabb költségek:

• kevesebb tranzakció = kevesebb illeték
• alacsonyabb kezelési költség - nem szükséges az elemzési részleg fenntartása

Magasabb hozam:

• az alacsonyabb költségeknek köszönhetően
• kiküszöböli az emberi döntéshozásból és érzelmekből eredő hibákat, amik rendszerint rosszabb teljesítményt eredményeznek
• 10-ből több mint 9 aktív menedzser nem szárnyalja túl a piacot

A passzív és az aktív befektetés Magyarországon

Példaként összehasonlítottuk a passzív és az aktív befektetési eszközök elmúlt 10 éves teljesítményét Magyarországon.

A passzív befektetésnek nem célja a piac túlszárnyalása, de egyszerűen követi a piacot. Azon a feltételezésen alapszik, hogy az egyéni befektetőnek nagyon kis esélye van arra, hogy befektetésük által a piacnál magasabb hozamot érjenek el. A magasabb hozam elérésének alacsony, nullához közelítő valószínűségét az aktív alapkezelők SPIVA European Scorecard 2019 statisztikája is megerősíti. E statisztika szerint átlagosítva, a 10 éves időhorizontot megfigyelve, az Európában kezelt globális részvényekre összpontosító befektetési alapok 98%-a nem haladja meg az S&P Global 1200 index által képviselt globális részvénypiacok hozamait.

Ahhoz, hogy a piaci eredmények másolása minél pontosabb lehessen és az eredmények minél magasabbak lehessenek, a passzív befektetés minimális költségekkel dolgozik.

A passzív befektető befektetési stratégiája az egész piacot megvásárolja. Befektetései pontos összetétellel, az egyes értékpapírok a piacnak megfelelő súlyával rendelkeznek. Piacként megjelölhetünk megnevezett tőzsdéket vagy régiókat is, ezt követően a piacot az adott tőzsdén vagy régióban forgalmazott értékpapírok képezik.

Hogy lehetséges az egész piac megvásárlása?

Figyelni és a piacon elérhető minden értékpapírból megfelelő elosztásban vásárolni nagyon nehéz, sőt lehetetlen is lenne. Ezért a figyelésre és befektetésre ún. indexeket használunk. Az index az értékpapírok egy csoportja, amikkel egy adott piacon kereskednek, és amelyek azt leginkább képviselik. Az indexet mint az adott piac valamiféle képleteként is jellemezhetjük, annak átlagos összetételének. Ahogy a közvéleménykutatás egy adott embercsoportban kifejezi a populáció átlagos nézetét, úgy az index fejlődése is alkalmas a piac fejlődésének kifejezésére.

Ha pl. az amerikai részvénypiacról beszélünk, leggyakrabban az SP 500 indexet használjuk, ami az 500 legnagyobb amerikai vállalatból áll. Összetétele törekszik az egyes gazdasági szektorok és vállalatok nagyságának figyelembevételére, hogy a lehető legjobban tükrözze az amerika gazdaság karakterét. Az egyes cégek részedése az indexben megfelel azok piaci értékének. Manapság nem csak az USA, hanem az egész világ legnagyobb cége az Apple. Ezért az SP 500 indexben szereplő részesedése ezen cégnek a legnagyobb, ami 3,9%. A második legnagyobb részesedése a Microsoftnak van, ami 2,9%, a harmadik legnagyobb cég az Amazon 1,99% részesedéssel és így tovább.

Indexet vásárolni manapság nagyon egyszerű. Az index mindig az adott piacon legnagyobb kereskedelemmel bíró értékpapírokból tevődik össze. A passzív befektetés az elmúlt években egyre nagyobb és nagyobb népszerűségre tesz szert, és ezért egyre több könnyen elérhető eszköz is létrejön, amelyek befektetnek vagy másolják az indexeket, mint pl. az index alapok, ETF, stb.

Mit jelent az aktív befektetés?

Alapvető gondolata a piac túlszárnyalása, tehát magasabb vagy stabilabb jövedelem elérése. Ez a cél konkrét értékpapírok kiválasztásával valósul meg. Minden aktív portfólió összetétele eltér a piacoktól, tehát az indexektől.

Az aktív menedzser az elemzés alapján pl. azt gondolja, hogy az Amazon értékének növekedésére nagyobb esély van, mint az Apple értékének növekedésére, ezért a portfólióba az Amazon részvényeiből 5%-ot épít be, míg az Apple-ből egyet sem.

Az aktív befektető célja a kockázatok csökkentése is, főleg a piac csökkenése esetén kevesebbet veszíteni mint amennyit maga a piac csökkent.

Manapság többszázezer olyan eszköz létezik, amibe lehetséges befektetni. Befektetési stratégiából is ezer és ezer féle létezik, tehát a befektetésre és kereskedelemre vonatkozóan a különböző befektetési hozzáállások és portfóliók kombinációinak végtelen soráról beszélünk.

Miért jobb akkor a passzív befektetés mint az aktív?

Mert az aktív befektetési forma nem tudja elérni céljait. És ez tény. Ezt az állítást számtalan statisztika is alátámasztja, ami a befektetés ezen két formáját összehasonlította.

Az USA-ban 100 befektetési alapból 89 nem tudja túlszárnyalni a piacot. Európában 100-ból 94 alap képtelen erre.

Hozzáférni a befektetési alapok azon 8%-hoz, amelyek rendszeresen a piac teljesítménye fölötti nyereséget kínálják a hétköznapi ember számára lehetetlen.

Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy pontosan előrejelezni a pénzügyi piacok fejlődését hosszú távú horizontokon egyszerűen lehetetlen. Amennyiben valaki az ellenkezőjéről akarja meggyőzni, ne higgyen neki. Senki nem tudja biztosan és pontosan megjósolni a piacok csúcsát vagy mélységét. A statisztikák mások lennének, ha ez így lenne.

Csak nagyon kevés ember képes befektetni úgy, hogy túlszárnyalja a piacot.Épp az emberi tényező az, ami gátolja a befektetést. Még a befektetési szakértők sem képesek megszabadulni az emberi viselkedés gyengeségeitől. Az érzelmek és a gondolkodás korlátoltsága vezetnek az alacsonyabb hozamokhoz. Ezzel a problémakörrel a sikeres befektetőre vonatkozó szabályokban foglalkoztunk.

A passzív befektetés szabály szerint jobban eloszlatja a kockázatot. Az aktív portfóliók koncentrálatk szoktak lenni, ún. korlátolt mennyiségű értékpapírba fektetnek be. A passzív befektetés mindig nagy mennyiségű értékpapír vásárlását tartalmazza, nagyságrendileg ezer darabokat tekintve. Az esetleges veszteség valamelyik eszköznél nagyobb hatással van a koncentrált aktív portfóliókra mint a széles körben diverzifikált passzív portfóliókra.

A gyengébb teljesítmény mögött az aktív igazgatás magasabb költségei állnak. Azoknak az alapoknak, amelyek elemzik a piacot, a gazdaságot és konkrét értékpapírokat, tevékenységükhöz kiterjedt személyzetre és több eszközre van szükségük. Az alapoknak ki kell tudniuk fizetni az elemzők, a menedzserek, az adatok, a szoftverek, helyiségek és egyebek magas árait. Az ilyen jellegű költségek az ön befektetése összegének 1-3%-a körül mozognak éves szinten. Ha a piacok átlagosan 10%-os nyereséggel dolgoznak, az aktív befektetési alapok automatikusan 11 vagy akár 13%-os nyereséggel kell dolgozzanak évente, hogy elérhessék legalább a piac teljesítményét. Ismételten 1 vagy akár 3%-kal többet kihozni a piacból évente, mint amennyit az kínál, nagyon nehéz feladat. Ez mellett a költségeket nem egyszer megnöveli a belépési dij s az elért teljesítmény utáni díjazás is.