Jelen blogbejegyzésünkben közelebbről megvizsgáljuk az átalakulóban lévő feltörekvő piacokra történő befektetés előnyeit és kockázatait, és megvitatjuk, hogy a feltörekvő piacoknak való kitettség hogyan növelheti a stabilitást, a diverzifikációt és a portfólió potenciális hozamát.

Mik azok a feltörekvő piacok egyáltalán? 

Alapvetően a feltörekvő piacgazdaság egy fejlődő ország gazdasága, amely egyre nagyobb szerepet játszik a világszíntéren. Ezek az országok többnyire még nem teljesen nevezhetőek fejlettnek, viszont a növekedés és a fejlődés ígéretes jeleit mutatják. Tekintsünk rájuk úgy, mint a gazdasági világ felemelkedőben lévő csillagaira.

Többnyire jellemző rájuk a növekvő gazdasági aktivitás, a különböző iparágak felemelkedése és a jelentősebb külföldi befektetések vonzása. Fejlődésükkel egyre szorosabban kapcsolódnak a világgazdasághoz, piacaik a külföldi befektetők számára hozzáférhetőbbé, szabályozási rendszereik pedig megbízhatóbbá válnak.

A feltörekvő piacok közül néhány ismertebb név: India, Mexikó, Oroszország, Irán, Szaúd-Arábia, Kína és Brazília. Ezek az országok jelenleg az alacsony jövedelmű, kevésbé fejlett gazdaságokból modern, ipari hatalmakká válnak, amelyek polgárai számára jobb életszínvonalat biztosítanak.

Vagyis a feltörekvő piacokban való elmélyülés a befektetőknek potenciálisan magasabb hozamlehetőségeket kínálhat, bár a teljesen fejlett piacokhoz képest magasabb kockázat mellett. Ez gyakorlatilag olyan, mint a jövőbe való befektetés - izgalmas, de egyben olyasmi is, amire árgus szemekkel kell tekinteni.

A feltörekvő piacokról

Bár a feltörekvő piacok (EMs) gyakran nem a legfőbb beszédtéma a legtöbb befektető számára, a közel- és a távoli jövőben is változhat a helyzet. Annak ellenére, hogy az ezredforduló elején lenyűgözően emelkedtek - az MSCI Emerging Markets Index 2002 és 2010 között majdnem megnégyszereződött, a 2010-es évek elején figyelmen kívül lehetett hagyni őket, mivel nem sikerült megismételniük korábbi teljesítményüket, és az előző évtized nyereségének egy része is szertefoszlott.

Először is, a Goldman Sachs szerint 2022-ben a feltörekvő országok a teljes globális piaci tőke mintegy 27%-át, de a globális GDP mintegy 45%-át tették ki (amerikai dollárban kifejezve).

A Goldman Sachs kutatása a globális részvénypiacok dinamikájában jelentős változást jósol, és azt valószínűsíti, hogy a feltörekvő országok részvénypiacainak piaci kapitalizációja meghaladja majd az USA és más fejlett piacok kapitalizációját. Az előrejelzés szerint a feltörekvő országok részesedése a globális részvénypiacon 2030-ra 27%-ról 35%-ra, 2050-re 47%-ra, 2075-re pedig 55%-ra emelkedik majd.

Ezt a változást a kedvező demográfiai tényezőknek, a gyors GDP-növekedésnek és a vállalati eszközök részvényekké történő átalakításának tulajdonítják. A növekvő protekcionizmus és az éghajlatváltozás azonban potenciális kockázatot jelentenek ezen optimista előrejelzésre nézve.

Másodszor, bár a legtöbb befektető a részvénypiacot követi leginkább, a pénzügyi piacok tekintetében biztosan nem tartozik a legjelentősebbek közé: a teljes globális kötvénypiac 133 billió dollárt tesz ki, szemben a globális részvénypiac teljes piaci tőkeértékével, amely 2022-ben 109 billió dollár volt. Ezért nem szabad elhanyagolni a világgazdaságnak ezt a részét és különösen annak összetevőit, amelyek az ezredforduló óta drámaian megváltoztak.

Az Amundi szerint a feltörekvő piaci kötvénypiac az elmúlt 20 évben exponenciálisan nőtt, értéke 2023-ban meghaladja a 26 billió dollárt. Jelenleg a globális kötvénypiac mintegy 20-30%-át teszi ki, szemben a 2003-as adatokkal, mikor az mindössze 8%-ot ért el.

Ez magába foglalja mind a független államok adósságát, mind az ezen országok vállalatai által kibocsátott kötvényeket.

A feltörekvő országok részvénypiacai értékes diverzifikációs lehetőséget kínálnak a nagymértékben elfogult fejlett piacoktól, különösen az USA gazdaságától és annak a technológiai részvények szűk sávjában való koncentrációjától.

Az elmúlt évtized történetei, amikor az USA-ban elért nyereségek a fejlett piacokon túlteljesítményhez vezettek, a jövőben nem biztos, hogy valóra válnak. Különböző piacok különböző időszakokban dominálnak, és egyszerű érvelni amellett, hogy miért nem a feltörekvő országok dominálnak majd a következő évtizedben.

Bár ez nem biztos, de a feltörekvő országok részvényeivel való rendelkezés bölcs lépés lehet, hogy ne maradjunk le az ezekben az országokban rejlő jövőbeli növekedési potenciálról.

Makrogazdasági szempontból a feltörekvő országok viszonylag vonzónak tűnnek. Például ezekben az országokban jelenleg egészségesebb az államadósság és a vállalati adósság szintje, mint azok értéke a gazdagabb országokban. Emellett a feltörekvő piaci központi bankok valószínűleg hamarabb képesek kamatot csökkenteni, mint a fejlett országokban lévők, amint azt az olyan országok, mint Brazília és Chile preventív lépései bizonyítják.

Az EMs kockázatai

Akkor miért ne fektetné mindenki a pénzét elsősorban a feltörekvő piacokba, és miért kerülné el teljesen a fejlett piaci eszközöket?

Végül is vonzónak tűnnek, ha a globális GDP majdnem felét generálják, ugyanakkor a globális piaci tőkeértéknek mindössze a 27%-át teszik ki. A válasz egyszerű. Nincs ingyenebéd! Hasonlóan ezeken a piacokon is, mint minden más piacon, léteznek olyan kompromisszumok, amelyeket el kell fogadni. Az alábbiakban csatolom a leggyakrabban említett kockázatokat, amelyek aggasztják a befektetőket, mikor ezekre a piacokra pillantanak:

Politikai kockázat

A feltörekvő piacokon a politikai kockázatot a fejlett piacokhoz képest magasabb volatilitás jellemzi. A feltörekvő országok gyakran kevésbé fejlett intézményekkel és rugalmasabb szabályozási keretekkel rendelkeznek, ami növeli a politikai bizonytalanságokkal szembeni sebezhetőséget. A polgári zavargások kockázata is fokozott ezekben a régiókban.

Ezen túlmenően a feltörekvő gazdaságokat jobban érintik a szankciók, amint azt az Oroszországgal szemben az ukrajnai inváziót követően bevezetett korlátozások is mutatják. Az efféle szankciók megakadályozhatják, hogy egy ország visszafizesse adósságait, és akadályozhatják a nemzetközi kereskedelmet.

Egy másik példa a „hatósági szigor”, amellyel a kínai hatóságok 2021-ben kezdték el sanyargatni a helyi technológiai cégeket, hogy korlátozzák a tulajdonosaik hatalmát. A kínai techóriások együttesen több mint egy billió dollár piaci értékvesztést könyvelhettek el azóta, hogy a kormány három évvel ezelőtt megkezdte a szabályozási szigorítást. A szigorítás ráadásul az USA és Kína közötti kapcsolatokban is törést idézett elő, ami szintén ártott a kínai technológiai cégeknek.

Likviditási kockázat

A feltörekvő piacok kötvénypiacai likviditási kihívásokkal szembesülnek, mivel a kibocsátások mennyisége alacsonyabb, és a fejlett piacokhoz képest kevesebb résztvevővel rendelkeznek. Ez a befektetők számára magasabb kereskedési költségeket eredményezhet a kedvezőtlen ajánlat-keresleti különbözetek és a megnövekedett brókeri jutalékok miatt.

Bár a likviditás az elmúlt évtizedekben javult, különösen a helyi EMs-kötvénypiacon, az EMs vállalati kötvénypiacokon kissé magasabb likviditási kockázatot tapasztalhatunk. Egyes gazdaságok Nyugat felé való nyitása hozzájárult a likviditás javulásához, amelynek következtében a helyi feltörekvő piaci kötvények nagyobb részesedést szereztek a globális kötvényindexekben.

Az EMs-kötvényindex kiválasztása azonban továbbra is kulcsfontosságú a hosszú távú teljesítmény és a diverzifikáció szempontjából, tekintettel a likviditási szintek közötti különbségekre az EMs-kötvények ágazatai és országai között.

Hitelkockázat

A feltörekvő piacokon a hitelkockázat a kötvénytípustól függően változik, a kemény valutában kibocsátott kötvényekre a kibocsátó ország szabályozási kerete vonatkozik. Például az amerikai dollárban vagy brit fontban kibocsátott kötvények nemteljesítése esetén az Egyesült Államok, illetve az Egyesült Királyság bíróságai járnak el.

Ezzel szemben a helyi kötvényekre a lokális szabályozás vonatkozik, és a nemteljesítéssel a helyi bíróságok foglalkoznak. Ez a különbségtétel azt sugallja, hogy a külföldi befektetők a helyi kötvények esetében kisebb jogi védelemben részesülhetnek, ami további kockázati prémiumot eredményez.

A gyakorlatban azonban a kormányok gyakran vonakodnak és agresszívan lépnek fel a helyi kötvények átstrukturálásával kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a helyi kötvények jelentős részét hazai bankok vagy nyugdíjalapok birtokolják, ami a hazai és a külföldi befektetők számára bizonyos fokú biztosítékot jelent.

Devizakockázat

A devizakockázat, amelyet gyakran árfolyamkockázatnak is neveznek, a befektetőkre nézve akkor jelent veszélyt, ha külföldi pénznemben kibocsátott befektetési eszközöket tartanak. Például, amennyiben Önök egy külföldi részvénybe fektetnek be, az árfolyamváltozások kedvezőtlenül befolyásolhatják a befektetések értékét.

Például, amennyiben Önök egy külföldi részvénybe fektetnek, és az adott ország valutája értékét veszíti az Önök hazai valutájával szemben, akkor a befektetésük értéke a hazai valutában csökkenhet, még akkor is, ha a részvény árfolyama változatlan marad.

Ez a kockázat azért lép fel, mert a devizák értéke különböző tényezők, például gazdasági mutatók, geopolitikai események és az egyes központi bankok politikája miatt is ingadozik.

A devizakockázat kezelése érdekében a befektetők olyan stratégiákat alkalmazhatnak, mint a deviza fedezeti ügyletek vagy befektetéseik különböző devizák közötti diverzifikációja. A devizakockázatról és a deviza fedezeti ügyletekről bővebben olvashatnak a Mennyit kóstál ma a befektetések fedezete? című blogbejegyzésünkben.

A feltörekvő piacok ki vannak téve a helyi gazdasági tényezők, különösen az infláció által befolyásolt piaci és devizakockázatoknak. Az infláció kulcsszerepet játszik a monetáris politika alakításában, és így befolyásolja a feltörekvő országok árfolyamát.

A természetes volatilitás abból ered, hogy számos feltörekvő gazdaság nagymértékben függ a nyersanyagexporttól, ami sebezhetővé teszi őket a kereslet és a kínálat globális ingadozásaival szemben.

Nagy jelentőséggel bír, hogy a feltörekvő gazdaságok inflációs kosarai gyakran nagyobb arányban tartalmaznak olyan volatilis tételeket, mint például az élelmiszerek. A növekvő infláció jellemzően a kamatlábak emelkedéséhez vezet, hogy ellensúlyozza annak hatásait, ami negatívan befolyásolhatja az összhozamokat. Ezzel szemben a csökkenő inflációnak alacsonyabb kamatlábakat kellene eredményeznie, amely növelné az összhozamot.

Az infláció és a kamatlábak ilyen jellegű mozgása változásokat okoz a valuták értékében, mivel a magasabb kamatlábak általában növelik a valuta értékét, hiszen a befektetők magasabb kamatot kaphatnak a betétjeik után, az infláció hatására pedig az adott valuta értéke a vásárlóerő-paritás szempontjából csökken.

A piaci és devizakockázatoknak ez az összetett kölcsönhatása rávilágít a kihívásokra és a lehetőségekre, amelyek a feltörekvő országok dinamikus befektetési világában való tájékozódásban rejlenek. Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy ez a kockázat nem csak a feltörekvő országokra jellemző, és önmagában nem lehet ok arra, hogy kerüljük a EMs eszközeit.

Miért nem célszerű figyelmen kívül hagyni az EMs-et?

A feltörekvő piaci (EM) részvények, különösen a kis tőkeértékű részvények, gazdag és alulértékelt eszközosztályt képviselnek a globális pénzügyi térképen. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben a világgazdasági teljesítmény 65%-át adták, a piaci kapitalizációt tekintve az EM részvények továbbra is alulreprezentáltak a globális indexekben, ami részben a hazai piacok felé irányuló strukturális elfogultságnak és a „kockázatos” eszközosztályként való megítélésnek tulajdonítható.

Azok a befektetők azonban, akik figyelmen kívül hagyják az alacsony kapitalizációjú EM részvényeket, jelentős lehetőségekről maradhatnak le. A legfontosabb pont itt az, hogy a fejlett piacokhoz hasonlóan az EM-en belül is diverzifikálni kell a különböző eszközök között, akár piaci kapitalizáció, akár szektor vagy régió szerint. A diverzifikáció segíthet megtalálni a megfelelő egyensúlyt a kockázat és a lehetőségek között az EM-eszközökben.

A befektetőknek ezért több okból is érdemes megfontolniuk az EM vállalatokba történő pénzáthelyezést. Először is, ezen univerzum széles és változatos jellege csökkenti a koncentráció kockázatát, és védelmet biztosít a globális gazdasági bizonytalanságokkal szemben.

Másodszor, pusztán a vállalatok száma ebben a térségben bőséges lehetőségekkel szolgál a rejtett gyöngyszemek felfedezésére, amelyek felülmúlhatják fejlett piaci társaik teljesítményét. Ezen túlmenően a befektetők profitálhatnak a kisebb EM vállalatokból, amelyek gyakran szorosabban kapcsolódnak a hazai piacokhoz, így egyedülálló módon kiaknázhatják az egyes EM országok helyi gazdasági növekedését.

A fenti ábra rávilágít arra, hogy a különböző piacok különböző időpontokban dominálnak. A nulladik éveket a gyenge teljesítmény és az S&P esetében gyakorlatilag növekedés nélküliség jellemezte, míg az MSCI EM index értéke majdnem megnégyszereződött. Ahogy telt az idő, az S&P 500 emelkedni kezdett, és végül megelőzte az MSCI EM indexet, hogy a mai piac meghatározó szereplőjévé váljon. A lényeg az, hogy amennyiben mindkettőt birtokolnánk, elkerülhetnénk, hogy lemaradjunk azokról a lehetőségekről, amelyeket mindkét piac kínál - de ez ugyanúgy igaz az emelkedésekre, mint a csökkenésekre.

Forrás: Barclays, Datastream, MSCI 

Ne feledjék, hogy mindig alaposan meg kell fontolniuk, hogy milyen típusú EM-indexbe kívánnak befektetni. Mint minden más piacon, itt is vannak különbségek a kis, közepes és nagy tőkeértékű részvények között.

Ennek ellenére nem szabad visszariadniuk attól, hogy a nagy kapitalizációjú vállalatok univerzumán kívüli vállalatokat is megvizsgáljanak. Míg például az MSCI EM indexet gyakran Kína uralja, addig az MSCI EM small-cap index egy diverzifikáltabb mezőnyt képvisel, amelyben India jelentősen kiemelkedik.

Tehát ismét elmondható, hogy a kis, közepes és nagy kapitalizációjú vállalatokba való befektetés bizonyos fokú biztonságot nyújthat, függetlenül attól, hogy a növekedés hol következik be. A Kína és az USA közötti geopolitikai feszültségek összefüggésében India stratégiai választásként jelenik meg a kisebb geopolitikai kockázatot jelentő hosszú távú lehetőségeket kereső befektetők számára.

Szektorok szerint a nagy kapitalizációjú EM-index gyakran a pénzügyi vállalatok felé orientálódik, míg az alacsony kapitalizációjú index az ipari vállalatokra és az ingatlancégekre helyezi a hangsúlyt. Ha mindkettőbe befektet, több ágazatban is kitettségre tehet szert, és diverzifikálhatja portfólióját.

Az EM-be történő befektetés nem csupán az egyes szektorok és piaci kapitalizációs spektrumok közötti diverzifikációban segíthet a befektetőknek, hanem a globális befektetők számára hozzáférést biztosít az olyan nagy növekedési potenciállal rendelkező piacokhoz, mint India, a Kínai Köztársaság (Taiwan) vagy Dél-Korea.

Összegzés

A feltörekvő piacokon történő befektetés egyszerre kínál kihívásokat és izgalmas lehetőségeket. A politikai bizonytalanságok és a likviditási kockázatok ellenére az EM-ben rejlik a gyors növekedés és a diverzifikáció lehetősége.

A Goldman Sachs kutatása szerint az EM várhatóan még jelentősebbé válik a globális piacokon, amelyben India és Kína játssza a főszerepet. Miközben kulcsfontosságú, hogy tisztában legyünk a kockázatokkal, az EM növekvő jelentősége és a javuló likviditás egyedülálló lehetőségeket teremt az intelligens befektetők számára.

A politika, a likviditás és a piacok megértése kulcsfontosságú. Ezen túlmenően, mivel a feltörekvő gazdaságok egyre központibb szerepet kapnak, a jól megalapozott befektetési döntések meghozatala révén felszabadíthatók a növekvő gazdaságokban rejlő kiaknázatlan lehetőségek, amelyek a diverzifikált befektetési portfóliók erejét és jólétét növelik.

A Finaxnál minden Intelligens befektető számára előnyös lehet a feltörekvő piacoknak való kitettség, mivel portfólióink célja, hogy tükrözzék a globális részvény- és kötvénypiacok kapitalizációját. Ily módon biztosítjuk, hogy befektetőink részesüljenek a világ minden tájáról származó eszközök potenciális hozamaiból.