Érdemes kizárólag az S&P 500-ba fektetni?

Igen, az S&P 500 az Egyesült Államok legnagyobb és legsikeresebb vállalataiból szolgál részesedéssel, de ne felejtsük el, hogy minden befektetésnek megvannak a maga kockázatai és kihívásai. Mai blogbejegyzésünkben megnézzük, mitől olyan különleges az S&P 500, milyen előnyei és hátrányai vannak, és hogyan válaszol a történelem arra, hogy okosabb és megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassunk.

Az S&P 500 egyfajta kirakat az amerikai piac számára, amely világszerte vonzza a befektetők figyelmét. Még ha nem is érdeklődik a pénzügyek iránt, akkor is nagy az esélye, hogy már hallott róla. Lehet, hogy nem ez a legrégebbi részvényindex, de a globalizációnak és a befektetés tömegek számára elérhetőbbé tételének köszönhetően különösen népszerűvé vált.

Legnagyobb előnye, hogy a piaci kapitalizáció, azaz a piaci érték alapján az 500 legnagyobb amerikai vállalatot tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy ha Ön az S&P 500-ba fektet, automatikusan rendelkezni fog bizonyos fokú diverzifikációval - befektetése a technológiai óriások, gyógyszeripari cégek, pénzintézetek és sok más vállalat között oszlik meg.

Ami különlegessé teszi, az a rugalmassága és alkalmazkodóképessége. Folyamatosan figyeli az 500 legnagyobb vállalat listáját, így, ha egy vállalat kiesik a listáról és lecserélődik, ugyanez történik az adott vállalattal magában az indexben is. Más szóval, automatizálva van ez a folyamat, így az ujját sem kell megmozdítania, hogy megragadhassa a saját szeletét az új sikertörténetek tortájából. 

Erre talán a legjobb példa az NVIDIA, amely az elmúlt években a csúcsra tört, és magával rántotta az egész indexet. Az S&P 500-ba való befektetés azt jelenti, hogy automatikusan részese a legnagyobb szereplők sikerének.

De vajon elegendő-e csak az S&P 500-ba fektetni?

Sajnos a válasz: NEM.

Kérdezheti, hogy miért? Bár ez kétségtelenül okosabb választás, mint az egyes vállalatok részvényeinek kiválasztása, mivel a befektetései szétoszlanak, viszont ennek van egy hátulütője - a koncentrációs kockázat. Más szóval, a teljes tétet Amerikára teszi fel.

Ugyanakkor az S&P nem is olyan sokszínű, mint sokan gondolják. Bár a gazdaság 11 ágazatát fedi le, bizonyos iparágak - különösen a technológiai vállalatok - felé erősen hajlik. Különösen az olyan technológiai óriások, mint az Apple, az Nvidia, a Microsoft és a Google (más néven a „Big Tech”) teszik ki az index nagy részét. Ez azt jelenti, hogy ha a technológiai szektor emelkedik, akkor az index is, de ha bajba kerül, akkor azt az egész index megérzi majd.

Röviden, az S&P 500 egy nagyszerű eszköz a kezdéshez, de semmiképpen sem szabad csak erre hagyatkoznia. A széles körű diverzifikáció kulcsfontosságú a hosszú távú stabilitás és ellenálló képesség megőrzésében.         

Az erőviszonyok változásai a történelem során

Az amerikai részvények, élükön az S&P 500 indexszel, az elmúlt 15 évben - különösen a 2008-as nagy pénzügyi válságot követően - vitathatatlanul vezető szerepet töltöttek be a globális piacokon. Az amerikai piac az, amelyiknek minden más piacnál jobban sikerült kilábalnia a válságból, és jelentősen felülmúlta versenytársait.

Ha azonban mélyebben betekintést teszünk a történelembe, azt látjuk, hogy hosszú távon ez a túlerő inkább kivétel, mint szabály. A történelmi adatok azt mutatják, hogy a piacvezetői szerep váltakozott Amerika és a világ többi része között.

Ez jól látható az alábbi grafikonon. Az amerikai S&P 500 index és az MSCI World ex-US index közötti különbséget mutatja. Ha a grafikon nulla fölött van, az azt jelenti, hogy az amerikai részvények jobban teljesítettek, mint a világ részvényei, és fordítva, a nulla alatti grafikon azt jelenti, hogy a világ részvényei jobban teljesítettek, mint az amerikaiak.

Forrás: Morningstar, Bloomberg, and Hartford Funds

Történelmi példák:

• 70-es évek: A nemzetközi piacok, különösen az európai és japán részvények az erős iparosodás és az erőteljes gazdasági növekedés miatt ugrottak meg, míg Amerikát a gazdasági stagnálás, a magas infláció és az energiaválság sújtotta.
• 80-as évek: Az amerikai piac előtérbe kerül Ronald Reagan elnök reformjainak, a lazább szabályozásnak és az erős pénzügyi szektornak köszönhetően.
• 90-es évek: A „dotcom-korszakként” is ismert technológiai cégek, mint a Microsoft és az Amazon, átveszik a vezetést.
• 2000-es évek: A dotcom-buborék kipukkanása után a nemzetközi piacok, különösen a feltörekvő piacok, mint Kína, India és Brazília, exponenciális növekedést tapasztaltak, míg Amerika messze lemaradt.

A 2008 utáni időszak

A 2008-as pénzügyi válság óta az amerikai részvények szinte folyamatosan emelkednek, és ez nem véletlen. Az alacsony kamatlábak ösztönözték a befektetéseket, és az olyan technológiai vállalatok, mint az Apple, a Google és a Tesla meghatározó pozíciókat alakítottak ki a globális piacon. Ha ehhez hozzávesszük az NVIDIA-t, amely az elmúlt években szárnyalt, az amerikai dominancia még nagyobb tiszteletet parancsol.

De ne felejtsük el, hogy ez nem mindig ment óramű pontossággal. Az S&P 500 meredek zuhanáson ment keresztül a válság alatt. 2007.10.9. és 2008.3.9. között elképesztő 56,8%-kal csökkent. Ez a zuhanás dominóhatást okozott más piacokon, amit sokan közülünk közvetlenül a saját bőrükön tapasztaltak.

Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az amerikai piac kivételes rugalmasságról és alkalmazkodóképességről tett tanúbizonyságot. A pragmatikus és kapitalista megközelítés lehetővé tette, hogy gyorsan talpra álljon, és világelsővé váljon. 2009 és 2024 között az S&P 500 átlagos éves hozama szilárd 14,47% volt. Ezzel még saját történelmi átlagát is jelentősen felülmúlta, és megerősítette erejét.

Ugyanakkor a nemzetközi piacok számos kihívással szembesültek. Az európai gazdaságot az elmúlt évek tehetetlensége irányítja, miközben egyidejűleg a politikai bizonytalanság és a bonyolult bürokrácia terhét viseli, amely megnehezíti az új vállalkozások indítását.

Míg az Egyesült Államokban viszonylag könnyű üzletet kötni, addig Európában általában különféle előírások és magas előzetes költségek sújtják a vállalkozásokat, amelyek lassítják az innovációt és a befektetések megtérülési arányát.

A sokáig erőteljesen növekvő kínai gazdaság is lelassult, ami szintén bonyolítja a globális piacok helyzetét.

A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve...

Bár az amerikai vállalatok az elmúlt 15 évben a piac élvonalába tartoztak, a történelem mégis emlékeztet minket egy fontos tényre: a piaci erőviszonyok gyakran változnak.

Ez az egyik legfontosabb tanulság minden befektető számára: a diverzifikáció elengedhetetlen, ha csökkenteni akarjuk a kockázatot, és ki akarjuk használni a különböző piacok által kínált lehetőségeket az idők során. Lássuk be, senki sem tudja garantálni, hogy Amerika marad-e a következő 10 vagy 20 évben a legmeghatározóbb piaci szereplő.

Nézzük csak meg az 1990-es évek végének időszakát. Mindenki azt hitte, amiben most is sokan hisznek: "Csak az S&P 500-at kérem, semmi másra nincs szükségem”. De képzeljük el egy pillanatra, hogy akkoriban tényleg mindent abba a bizonyos indexbe tett volna.

2001 és 2010 között a bevételi oszlopban csak egy nagy nullát látott volna. Vagyis minden pénzben kifejezett erőfeszítését és idejét befektette, és egy teljes évtizeden keresztül semmit sem látott belőle. Ez egy kicsit kiábrándító, nem igaz? 

Másrészt, ha akkoriban fejlődő piacokba fektetett volna, akkor majdnem 4,5-szeresére értékelődött volna fel a befektetése!

És ebben rejlik a diverzifikáció ereje - folyamatosan nyertes lehetőségeket kínál Önnek, függetlenül attól, hogy az erők az adott pillanatban mely irányba mozdulnak el. Néha erősebb, néha gyengébb növekedéssel szolgál, viszont hosszú távon ez az a stratégia, amely mindig is a legjobb eredményeket hozta a befektetők számára.

Forrás: Standrad & Poor, Barclay's capital, Google France, Dow Jones – Money Simplified (Petter Malouk)

S&P 500 egy kiegyensúlyozott portfólió részeként

Az S&P 500 sokak számára keresett befektetés, de természetesen nem lehet az egyetlen. Ennek oka a diverzifikáció lényegében rejlik - a befektetések különböző eszközosztályok és a világ különböző régiói között történő elosztása csökkenti a kockázatot, és - ahogyan azt már megmutattuk - biztosítja, hogy mindig a nyertesek között legyen.

Ahelyett, hogy azt kérdeznénk: „Miért nem fektetünk egyszerűen az S&P 500-ba?”, próbálja meg átfogalmazni a kérdést: „Hogyan építhetek olyan diverzifikált portfóliót, amely megfelel a céljaimnak?”.

Az S&P 500 szélesebb stratégiába történő bevonásával kihasználhatja előnyeit - például a legnagyobb amerikai vállalatok erős növekedési potenciálját és stabilitását, miközben más befektetések hozzáadásával kiegyensúlyozhatja a kockázatot. Például a kötvények, a kis tőkeértékű részvények vagy a nemzetközi piacok jelentősen erősíthetik és megvédhetik portfólióját a piacok váratlan ingadozásaitól.

Megoldásainkkal olyan portfóliókba fektethet be, amelyek a világ piaci kapitalizációjának több mint háromnegyedét lefedik. Más szóval, több mint 92 ország piacaihoz juthat hozzá, beleértve a fejlődő gazdaságokat és az amerikai indexekben nem képviselt ágazatokat is. Ez a hozzáférés nem csupán nagyobb stabilitást és rugalmasságot biztosít Önnek, de nagyobb teret is ad a növekedéshez, függetlenül az egyes piacok volatilitásától.

A diverzifikáció az észszerű befektetés alapja. Ahogy a híres befektető, John Tempelton mondta egyszer: „Az egyetlen befektetés, amely biztosan kudarcot vall, az a diverzifikáció nélküli”.

Ennek ellenére az S&P 500 mindenképpen nagyszerű eszköz a kezdéshez; a hosszú távú siker és a pénzügyi függetlenség valódi kulcsa a diverzifikált portfólió.