Legyen a világgazdaság részese már 5 000 forinttól

Mit tudhat meg ezen blogbejegyzésünkből? 

• Mi is az a benchmark, avagy referencia-index
• Miként hasonlítható össze az aktív és a passzív befektetés
• Melyen költségekkel jár az aktív befektetés
• Mi az a piac és létezik-e piacportfólió
• Melyen költségekkel jár a kockázatmegosztás vagyis a diverzifikáció?

Az S&P Global rendszeresen féléves teljesítményjelentést tesz közzé az aktívan kezelt alapokról, amely az alapok hozamát összeveti az összehasonlítható S&P indexek teljesítményével. A SPIVA (Standard & Poor's Indices vs. Active), ahogy a jelentést nevezik, ismét bebizonyította, hogy hosszú távon csak egy maroknyi alap teljesít jobban, mint a referencia-indexek.

A benchmark egy olyan modellportfólió, amely összehasonlító értéket biztosít az alap vagyonkezelési teljesítményének értékeléséhez. Az alap benchmarkja általában egy index vagy több index, amelyeknek a befektetési orientációja megegyezik az alapéval. Ez tehát annak a piacnak a mintája, amelybe az adott alap befektet, és amelyet a piaci teljesítmény nyomon követésére használnak. Amennyiben egy alap felülmúlja a referenciaértéket, az azt jelenti, hogy sikeres, vagyis a piacot felülmúlja a hozamok tekintetében. Mit jelent ez valójában?

Lehetséges felülmúlni a piacot?

Forrás: S&P Global 

Engedje meg, hogy megmagyarázzam. Amennyiben valaki a globális részvényekbe fektet be alapokon keresztül, akkor az alapok teljesítményét az S&P Global 1200 részvényindexhez viszonyítja.

Az elmúlt évben a globális részvényekre összpontosító aktívan kezelt alapok közel 81%-a hozott kevesebbet, mint a benchmark. Az említett adat értéke 3 év alatt már megközelítőleg 92%, 5 év alatt 96%, az elmúlt évtizedben pedig több, mint 98%.

Más szóval, nagyjából minden ötvenedik aktívan kezelt alapnak sikerült az elmúlt tíz évben felülmúlnia a passzív (index) befektetéseket, azaz többet termeltek, mint amennyit maguk a részvénypiacok (indexek).

Minél hosszabb a befektetési időszak, annál kisebb az esélye a piac felülmúlásának. Még a legendás Warren Buffettnek is volt három egymást követő éve, amikor alulmaradt az S&P 500 indexszel szemben (2003, 2004, 2005). Ugyanakkor igaz, hogy az ő befektetési gépezete 1965 óta átlagosan 20%-os éves hozamot ért el, ami a benchmark 10%-os átlagos évi hozamával szemben alátámaszthatja azt a tézist, hogy még a piacot is lehetséges felülmúlni.

Mielőtt azonban belekapaszkodna a szóban forgó tézisbe, válaszoljon arra a kérdésre, hogy hány Warren Buffettet ismer, és hogy mégis mennyi esély van arra, hogy Ön lesz a következő.

A piac felülmúlása, röviden szólva, nagy művészetnek számít. Ismerek embereket, akik képesek rá, viszont szó szerint csak néhányan vannak. Ők minden idejüket ennek szentelik, hivatásnak tekintik, ráadásul egyedi személyiségjegyekkel rendelkeznek, és legyünk őszinték - sok szerencsével is.

A legtöbb befektető veszteséges a piaci hozamokhoz képest. Ezen eredmények okai széles körben közismertek. Kezelési költségek, inkonzisztencia, brókerdíjak, stratégiaváltások, piaci időzítés (amikor úgy gondolja, hogy a piac mélyponton vagy csúcson van), vagy a már jól ismert érzelmek.

Amennyiben a fentiekben említettek nem szolgálnak elég bizonyítékkal, adja még hozzá a saját idejét. Azt az időt, amit a grafikonok és számok elemzésével, sajtóközlemények, vezérigazgatói interjúk, tőzsdei kimutatások stb. olvasásával tölt.

Derítse ki, hogy képes-e felülmúlni a piacot. Hogyan?

Amennyiben nem képes legyőzni, jobb, ha csatlakozik hozzá

Szükséges számolnia azzal, hogy nagy valószínűséggel nem lesz képes legyőzni a piacot. Ha másképp gondolja, akkor vagy Ön az új Buffett, vagy a befektetési viselkedési hibák egyikének áldozata, amelyekről gyakran írunk, nevezetesen a túlzott magabiztosságé. Keressen tehát egy viszonyítási alapot (benchmarkot), hogy a saját portfóliójában is meggyőződhessen e feladat nehézségéről.

Az Intelligens befektető tehát a piacra fogad. De pontosan melyik piacra?

Diverzifikált (kellően megosztott), globálisan, földrajzilag, pénznemenként, iparáganként és szegmensenként. Részvényeket és kötvényeket egyaránt beleértve.

Miért nem csupán lokálisan (pl. európai, amerikai, feltörekvő piacok)? Miért nem csak technológiai vagy nyersanyagipari vállalatokra összpontosítani? Mert így ismét áldozatul eshet annak, amiről fentebb írtunk - annak a hitnek, hogy Ön majd megjósolja, mely ország, vagy ágazat fogja felülmúlni a piacot...

Forrás: Bank of America 

Homályosodik a tekintete? Ön is láthatja, hogy a piac legjobb szegmenseinek rangsorolása évről évre egyre összetettebb rejtvényt alkot. Itt jönnek a segítségére az olyan vállalatok, amelyek diverzifikált globális részvény- és kötvényportfóliót kínálnak, mint például a Finax. Mit is tartalmaznak az Intelligens befektetés portfóliói?

• 7391 - összesen ennyi vállalati részvény van a Finax portfolióit alkotó 6 részvény ETF-ben.
• 5965 - pontosan ennyi kötvény van a Finax portfólióit alkotó 4 kötvény ETF-ben.
• 92 - ennyi országból származnak a 10 ETF-ben szereplő értékpapírok kibocsátói.

Melyik értékpapír járul hozzá leginkább a Finax részvényportfólióinak értékéhez? Az Apple és a Microsoft részvényei. Ez a legnagyobb részesedés mindkét vállalat esetében mindössze 2,3%. Diverzifikáció!

Különös vonzalmat érez egy adott ország vagy régió iránt? Mi nem. Akárcsak a globális alapok.

A teljes piac mindössze 5 000 forintért

Mennyit kell befektetnie ahhoz, hogy a fent említett több ezer értékpapírt meg tudja vásárolni? Valószínűleg azonnal legalább több százezer forintra fog majd gondolni. A válasz viszont merőben eltérő.

A Finaxnál mindössze 5 000 forintra van szüksége ahhoz, hogy kiderítse, megéri-e a grafikonok és számok elemzésével tölteni a drága idejét.