Hogyan modellezzük a Finax portfóliók történelmi alakulását?

A Finax értékpapír-kereskedő 2018. január 10-én kezdte meg hivatalosan üzleti zarándokútját, amikor megtörtént a cégjegyzékbe való vétele. Az Intelligens Befektetés kezelt portfólióinak szolgáltatását két hónappal később indítottuk el.

A Finax internetes oldalain, a blogon közzétett cikkekben vagy épp az alapoldalakon, a webináriumokon és a prezentációkban azonban portfólióink sokkal hosszabb távú teljesítőképességeivel lehet találkozni, amelyek messzebbre, évekkel a cég megalapítása előtti időszakra nyúlnak vissza.

Minden egyes esetben modellezett fejlődésről beszélünk, nem a Finax ügyfele által ténylegesen elért teljesítményről. A következő sorokban felfedjük hogyan jutottunk el az alkalmazott teljesítményig, megindokoljuk a modellezés módját és elmagyarázzuk egyáltalán miért is használjuk.

A Finax mottója kezdetektől fogva a teljes átláthatóság. Ebben a szellemben magyarázzuk el a történelmi teljesítőképességhez kapcsolódó információkat és pontosan, részletekbe menően bemutatjuk a modellezés módszerét, hogy elkerülhessük az esetleges kétségeket.

Miért modellezzük a portfóliók történelmi alakulását?

A modellezett teljesítőképesség rendszeres felhasználásának kommunikációnk során több oka is van.

Elsősorban azért kezdtünk el velük dolgozni, hogy a termék és portfólió menedzsment számára kellően hosszú minta portfóliókat tudjunk megmutatni. Ahhoz, hogy a magyar piacra versenytárs nélküli befektetési terméket hozzunk, tökéletes előkészületeket és tesztelést igényelt.

Szükség volt rá, hogy minden olyan elképzelésünket, amire az Intelligens Befektetést kívántuk építeni, ellenőrizzük. A passzív befektetés valóban jövedelmezőbb, mint az aktívan irányított megoldás? Csökkenti vajon az automatizált átsúlyozás (rebalansing) a portfólió kockázatát és növeli annak jövedelmezőségét?

Nem kaptunk volna választ ezekre a kérdésekre, ha nem rendelkeznénk az alapeszközök hozzávetőleges történelmi alakulásával. Kizárólag azon tesztelhettük az átsúlyozás különböző módjait és tudtuk kiválasztani a legmegfelelőbbet.

A kezelt portfóliók szabályozása megkívánja a befektetés várható értéknövekedésének körvonalazását, ahogyan a pesszimista, vagy épp optimista forgatókönyvek esetében várható alakulását is.

A becsült jövőbeni fejlődésnek mindhárom esetben a portfólió történelmi teljesítőképességéből kell származnia, hogy mérvadó lehessen. Csak a történelmi adatok legnagyobb mértékű felhasználása vezet hiteles becsléshez, ezért volt szükség a fejlődés modellezésére.

Ha a jövőbeni teljesítőképességet az elmúlt tíz év alakulásából szűrnénk le, jelentősen túlértékelődne és ezzel ellentétesen, 20 évet figyelembe véve alulértékelődne. Egyik esetben se lenne irányadó.

Modelljeink egészen az 1988-as év elejéig nyúlnak vissza. Egy több mint 30 éves időszak elegendő mintával szolgál a piac alakulásáról és ezzel egyidejűleg még mindig releváns indexeket kínál, amelyek lényegében azonosak vagy megfelelnek a portfólióinknál használt bizonyos eszközöknek.

Az ügyfelek regisztrációjához használt algoritmusainkkal és a várható nyereségekkel kapcsolatos további információkat a Mi az a robo-tanácsadó? című cikkünkben talál.

A modellezés harmadik oka az elért eredményekről való szükséges kommunikáció. Az értékpapír-kereskedő minden ügyfél számára egyedi vagyonszámlát hoz létre, amin portfólióját kezeli. Nem egy alap vagy egy portfólió egyéb formáját kezeljük. Portfóliók ezreit kezeljük.

Az egységes befektetési stratégiák ellenére a Finaxnál minden számla egyedülálló. A különböző kedvezmények, a betétek eltérő időzítése vagy épp a kerekítések miatt ügyfeleink egyes számlái eltérőek. Ennél fogva két azonos stratégiájú számla összetétele, fejlődése és teljesítőképessége is csekély mértékben eltérhet egymástól.

Amennyiben szeretnénk az Intelligens Befektetés által elért teljesítőképességet kommunikálni, szükséges egy univerzális portfólióval dolgoznunk.

Ahhoz, hogy megőrizhessük ügyfeleinkkel szemben a diszkréciót és le tudjuk fedni azt a lehető leghosszabb időhorizontot, amely ténylegesen feltárja mire képes a befektetési stratégia, a teljesítőképesség bemutatásának egyedüli módja a modellezett mintaportfólió.

A negyedik okot a marketing célok jelentik. Hogyan másképp tudnánk bizonyítani az embereknek, hogy a passzív befektetés hosszú távon többet keres, mint annak történelmi alakulásának bemutatásával.

A modellezés célja, hogy felfedje, a pénzügyi piacok a passzív befektetőknek kedveznek és a modellezés mögött nincs tudomány, fantázia, csak tények. A modellezéssel nem ferdítünk és nem idomítjuk a történelmet szükségleteinkhez, csak nyilvánosságra hozzuk.

A Finax portfólióinak múltbéli fejlődésének modellezéséhez használt módszer

A portfóliók modellezett történelmi fejlődésének kiszámítása során az alábbiakban felsorolt feltevésekből indultunk ki és a következő módszert és portfólió paramétereket használtuk. Ezek teljes mértékben megfelelnek az ügyfélportfóliók irányításának a Finaxnál:

• az Intelligens befektetési portfóliók alakulását egyszeri befektetés alapján kerül kiszámításra 1987.12.31-i dátummal kezdődően.
• a portfólió kezdeti összetétele megfelel a Finax által valóban kínált 11 kezelt portfólió összetételének, ami feljebb a táblázatban feltüntetésre került, mint az Intelligens Befektetés portfólióinak Optimális (kezdeti) összetétele,
• a Finax portfólióit képző egyes eszközök fejlődésére vonatkozó történelmi modellezéséhez a következő adatokat használjuk (az adatforrásokkal kapcsolatos további információk lejjebb találhatók):
  • az ETF alapok árfolyamai azok létezése alatt,
  • az ETF alapok alapjául szolgáló indexek értékei az ETF alapok megalapítása előtti időszakban,
  • olyan azonos (lényegében egyforma) indexek értéke, amelyek ugyanolyan vagy nagyon hasonló osztályba tartozó eszközökre összpontosítanak, azok gazdasági jellegét, nyereségét és kockázatát tekintve az egyes alapindexek létrejötte előtti időszakban,
  • a pénzügyi eszközök történelmi adatainak lehető legpontosabb modellezéséhez az összes alkalmazott index fejlődése az ETF tracking difference alapok által az alap indexekkel szemben ténylegesen elértre lett módosítva 2017.08.31. napjához,
  • az összes dollár részvény index havi szinten kerül átszámításra euróra, az euró-dollár árfolyam alapján. A dollár alapú kötvény index nem kerül átszámításra, mivel a kötvényi összetevő összes pénzügyi eszköze denominált vagy árfolyamgarancia vonatkozik rá euróban,
  • az összes alkalmazott adat forrása a Bloomberg hírportál,
• egyes adatok a Bloomberg portál által modellezettek ( pl. az euró-dollár árfolyam az euró létrejötte előtt, a Stoxx 600 és a Stoxx Small indexek)
• a Finax portfóliók fejlődése mindig az adott hónap utolsó napja alapján van modellezve,
• minden hónap végén a modellezett portfóliókra a Finax teljes portfóliókezelési díja kerül felszámításra, amely az Intelligens Befektetési portfóliók esetében évi 1,2%, az Intelligens pénztárca portfólió esetében pedig évi 0,5%, a hónap végi portfólióérték és az előző hónap végi portfólióérték átlaga alapján,
• az Intelligens Befektetés portfóliókban a számlán lévő készpénz értéke az indulás napján (2018.02.21.) és 2024.02.19. között a portfólió értékének 1,5% és -0,5% között mozog, amint a készpénz a portfólió értékének -0,5%-a alá esik, a hónap végén a portfólió minden egyes pozíciójának 2%-a értékesítésre kerül, hogy a készpénzállomány újra elérje az eredeti 1,5%-ot,
• 2024.2.20-tól kezdődően a számlán lévő minimális készpénzállomány arányát -0,3%-ra módosítottuk, így ettől a dátumtól kezdve a számlán lévő készpénztállományt az eredeti 1,5%-os arányhoz korrigáljuk majd, amint az átlépi az előbbiekben említett határértéket,
• a portfólióknál a modellezés során a naptári hónapok végén érvényesítésre kerül az átsúlyozás a Finax portfólióira vonatkozó szabályok és feltételek alapján (Finax befektetési stratégia),
• az indexeknél felhívjuk a figyelmet, hogy azok megnevezése az elmúlt két év során megváltozhatott.

A portfóliók kulcsfontosságú és legérzékenyebb része az egyes eszközökkel kapcsolatos adatok megszerzése még azok létrejötte előtt. Az általunk kezelt portfóliók részét képező ETF alapok megalakulása 2008 februárja és 2017 márciusa közötti időszakra tehető, tehát egyik alap sem fedi le létezésével a Finax portfóliói modelljeinek egészét.

Azon törekvésen belül, hogy a mintaportfólió esetében minél pontosabb fejlődéssel rendelkezzünk, annak modellezése során igyekeztünk mindig megtalálni az ugyanolyan vagy lényegében ugyanolyan eszközt, amelynek gazdasági jellege, kockázata és elért hozama megfelel a Finax irányított portfólióiban (ETF) alkalmazott pénzügyi eszköznek. Az ETF megalapítása előtt azok fejlődését indexekkel helyettesítettük.

A következő grafikon és táblázat pontosan felfedi, milyen időben milyen indexet alkalmaztunk az egyes pénzügyi eszközök esetében. A kék szín a grafikonon azt az időszakot jelzi, ami alatt az ETF létezik, amikor az alap valós tőzsdei árával dolgoztunk. A sötétszürke szín azt az időszakot illusztrálja, amikor a fejlődést alap indexekkel szimuláltuk, amiket az adott ETF-ek másolnak.

A világos szürke szín az egyes eszközöket tekintve azokat az időszakokat képviseli, amikor kénytelenek voltunk hasonló indexeket használni, amelyek ugyanarra vagy hasonló eszközosztályra összpontosítanak. Az összes konkrét index feltüntetésre került a Finax portfóliók fejlődésének modellezésénél alkalmazott indexek, az ETF-ek létrejötte előtt nevű táblázatban (lásd lejjebb).

Felhívjuk a figyelmet, hogy az egyes pénzügyi eszközök fejlődéséhez használt indexeknél azok értékét módosítottuk a ténylegesen elért ETF tracking differencenek megfelelően az alapok élettartama alatt. A tracking difference az ETF teljesítőképessége az alap index-szel szemben, amelyet másol. Lehet pozitív és negatív is.

Az indexek kiválasztásánál minél nagyobb mértékben törekedtünk az azon eszközök osztálybeli jellegének megőrzésére, amelyek a Finax portfóliók pénzügyi eszközeinek alapjául szolgálnak. Sok esetben ezek az alapindexek ugyanilyen indexekkel lettek helyettesítve, az osztalék nélküli árfolyamok figyelembevételével, amivel modellezett teljesítőképességünket alulértékeljük.

Az amerikai nagyvállalatok részvényei esetében a teljes modellezés az S&P 500 indexre épül, ami az ETF alapjául is szolgál. A közép méretű vállalatok esetében a modellezés kezdeti éveiben az alapul szolgáló S&P 400 indexet a Russell Midcap index helyettesítette, aminek irányultsága ugyanaz. Az amerikai kisvállalatokat a teljes horizontot tekintve a Russell 2000 index képviseli.

Az európai részvények keretében a nagyvállalatoknál a Stoxx 600 indexet alkalmazzuk a teljes modellezés során és a kisvállalatok esetében az MSCI Europe Small index szolgál alapul, a modellezés elején kiegészítve az ennek megfelelő Stoxx Small index-szel. A fejlődő piacok részvényeinek fejlődését a teljes időszakot tekintve az MSCI EM fedi le.

Valamivel bonyolultabb a helyzet a kötvényi indexek esetében, amelyek nem rendelkeznek akkora hagyománnyal a felépítés összetettsége, az értékpapírok érettsége és az indexek szolgáltatóinak gyakori módosításai miatt. Ezzel egyidejűleg általában adataik sem érhetők el szabadon.

A világpiaci állami kötvények esetében nem volt probléma. Rendelkezésünkre állt az alapot képező Citi World Government Bond Index alternatívája, ami ma az FTSE társaság szárnyai alatt működik.

Az eurós céges kötvényeket kénytelenek voltunk a modellezés első 10 éve folyamán amerikai vállalati kötvényekkel helyettesíteni. Gazdasági jellegét és kockázatát tekintve lényegében ugyanolyan eszközről van szó, főleg a múlt század 80-as és 90-es éveinek első felét tekintve.

Hasonlóképpen nem léteznek adatok a high-yield euró kötvényekre és fejlődő országok kötvényeire sem egészen a 90-es évek végéig. Ebben az esetben is az amerikai high-yield kötvények indexeit alkalmaztuk, amelyek jellegüket, teljesítőképességüket és volatilitásukat tekintve a korábbi időszakokban megfeleltek a Finax portfóliókban jelen lévő pénzügyi eszközöknek.

Releváns szükséglet esetén minden érdeklődő számára szívesen biztosítjuk azokat a részletesebb szimulációkat és a pontos számításokat, amik a modellezett portfóliók végeredményéhez vezettek.

Az összehasonlítható összehasonlítása – a Finax portfólióinak kockázati osztályokba való besorolása az SRRI módszer alapján

A jó befektetés alapvető célja vagy paramétere a maximális nyereség elérése, elfogadható kockázat vállalása mellett. Minden befektetés hordoz magában bizonyos mértékű kockázatot.

A befektetés nyeresége mindig egyenesen arányos a vállalt kockázattal. Léteznek eszközök, amelyek képesek korrigálni a kockázatot, de általában csak részlegesen.

A befektetések különböző pénzügyi eszközökből tevődhetnek össze, különböző eszközosztályokon alapulhatnak és több befektetési stratégiát is érvényesíthetnek. Ezen elemek kombinációjával több ezer különböző befektetési lehetőséget kapunk.

Minden befektetőt érdekel, melyik befektetés a legideálisabb a számára. A befektetések széles skálája azonban bonyolultabbá teszi ezek összehasonlítását. Épp ezen oknál fogva az EU szabályokat fogadott el a pénzügyi eszközök kockázatának meghatározására. Hála ezeknek a befektetők képesek összehasonlítani a különbözőnek tűnő befektetések nyereségét és kockázatát is.

Ezeknek megfelelően a Finax portfóliókat különböző kockázati osztályokba soroltuk az SRRI (Synthetic Risk and Reward Indicator) módszere alapján, amelyet az európai értékpapír-piaci szabályozó hatóság - ESMA hozott létre.

Az SRRI alapján a pénzügyi eszközöket illető kockázati csoportokba való besorolási kötelezettsége a befektetési alapoknak van. A kockázattal kapcsolatos tudnivalókat mindig a Kulcsfontosság információk a befektetők számára című nagyon hasznos dokumentumban lehet elérni, amit a kezelő társaságok kötelesek minden befektetési alap esetében nyilvánosságra hozni.

Az egyéni kezelt portfóliókat igazgató értékpapír-kereskedők ilyen jellegű kötelezettséggel nem rendelkeznek. Azonban az átláthatóság és az igazságosság jegyében a Finax tovább ment. A történelmileg modellezett fejlődés alapján, mind a 11 portfóliónkhoz hozzárendeltük a megfelelő kockázati csoportot, mégpedig pontosan az SRRI módszerének megfelelően.

A pénzügyi eszköz az elért volatilitás (ingadozás) alapján lett besorolva az adott kockázati csoportba. Az ESMA lehetővé teszi a heti vagy havi ingadozás kiszámítását az elmúlt 5 éves horizontot tekintve. Az ingadozás mértéke ezt követően meghatározza a pénzügyi eszköz kockázatának mértékét.

A Finax portfólióinak kockázati csoportokba történő besorolásához a modellezett fejlődés havi nyereségének ingadozását alkalmaztuk. Az alábbi táblázat, amely a Finax weboldalán 2021 júniusától közzétett blogbejegyzések összehasonlításának alapjául szolgál, az egyes stratégiák kockázatát ismerteti. A táblázat 5 év modellezett adatain alapul, 2021 júniusáig.

Miért hitelesek a modellezéseink?

A Finax a passzív befektetés stratégiáját érvényesíti. A teljes piacba történő befektetésről van szó. A portfóliók összetétele a világ pénzügyi piacai kapitalizációjának elosztására reflektál. Ha ez nem így lenne, nem kínálnánk passzív hozzáállást, amivel saját filozófiánk ellen mennénk.

A Finax portfólió felépítésének alapvető feltétele a globális pénzügyi piacok, portfólióink összetétele általi másolása. Nem alkalmazunk specifikus befektetési stratégiát, amiket a backtest-ek alapján érvényesítenénk. A Finaxnál először megvolt mind a 11 portfólió allokációja és csak utána jött a történelmi fejlődés modellezése, nem pedig fordítva.

Abban az esetben, ha az amerikai részvények aránya a világ részvénypiacán több mint 50%, ezen eszközosztály ugyanilyen részt képez a mi portfólióink részvény-komponense esetében is.

Ez ugyanúgy érvényes más eszközosztályokra is azok kivételével, amelyeket a portfólióinkból kihagytunk, hogy növeljük a termék egyszerűségét, csökkentsük a kezelt portfóliók adminisztrációs nehézségeit, redukáljuk a befektetési költségeket és a potenciális hibalehetőségek mértékét. Ezért egyes eszközosztályok aránya csekély mértékben magasabb lehet, mint azok piaci aránya.

Azok az ETF alapok, amelyekből az Intelligens Befektetések felépülnek, már itt voltak a Finax megjelenése előtt és már hosszú idővel azelőtt léteztek az azok alapjául szolgáló eszköz-csoportok, amik fejlődését különböző indexek rögzítettek. Az ETF kiválasztásával és a portfóliók összetételével kapcsolatos okokról többet itt tudhat meg.

A Finax portfóliói a világ pénzügyi piacát tükrözik és az általunk modellezett teljesítőképesség csak a pénzügyi piacok fejlődésének felel meg, ami csökkentve lett a mi díjainkkal és módosítva lett a rendszeres átsúlyozásnak megfelelően.

Sem a múltbeli hozamok, sem a modellezett hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeli teljesítményre tekintve. A befektetés kockázatos, és akár veszteséggel is járhat. Előfordulhat, hogy a feltüntetett portfólió a kockázat szempontjából nem megfelelő az Ön számára.

Modellezésünknél nem lehetnek kétségek. Befektetési stratégiánk pontosan meghatározott - a teljes piacba fektetünk be, attól függetlenül, hogy mi történik a világban. A piacnak csak egy történelme van, ezért számítanak modellezéseink hitelesnek.

Ahogy azt már mutattuk, maximális figyelmet fordítottunk a modellezésbe bekerülő alapeszközök kiválasztására és nem hagytuk figyelmen kívül az igazgatási és fejlődési szimuláció egyetlen részletét sem, legyen szó az ETF alapok tracking difference mutatójáról, vagy épp a teljes díjakról, átsúlyozásról vagy árfolyamingadozásokról.

Végezetül, a portfólióink ténylegesen elért fejlődése az ügyfeleink számláján megfelel a modellezett felérétékelődésnek, valamint becsléseinket és előnyeinket is igazolja a többi konkurens befektetési megoldással szemben.